A sátoraljaújhelyi Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont július 2-5. között ötödik alkalommal adott otthont a Rákóczi Szabadegyetemnek. A rendezvényre a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei hálózatának meghatározó tagjai – többek között a Magyar Iskolaválasztási Program regionális partnerei, a Szülőföldön Magyarul Program lebonyolításában aktív partnerszervezetek, a Szövetség felvidéki és erdélyi iskolabusz-hálózatában részt vevő intézmények képviselői, illetve középiskolai szervezeteinek vezetőtanárai – kaptak meghívást. A közösségépítő programokkal színesített szakmai tanácskozás előadásai, kerekasztal-beszélgetései a Rákóczi Szövetség tevékenységének fókuszában álló külhoni magyar oktatást járták körül, a külhoni közösségek mindennapjait meghatározó társadalmi és politikai aktualitások tükrében. A felszólaló közéleti szereplők és szakértők egyetértettek abban, hogy a következő években a külhoni magyar oktatási rendszerek helyzetét alapjaiban fogja meghatározni a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt elkerülhetetlenné váló iskolaoptimalizáció, illetve az erre adott válaszok. Az anyanyelvi iskolahálózat szűkülésével is fenyegető helyzetben a külhoni közösségekre nézve negatív következmények elkerülése érdekében a korábbinál hatékonyabb és koordináltabb együttműködésre van szükség a szakmai és politikai érdekképviseleti szervezetek között.
Az esemény pénteki napjának nyitóelőadásában Pillók Péter szociológus, ifjúságkutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense ismertette a Magyar Ifjúság 2024 kutatás külhoni – erdélyi, felvidéki és vajdasági – adatfelvételének eredményeit. A szakember elmondta, hogy míg mindhárom térségben a magyar identitással és anyanyelvvel való azonosulás, valamint a szülőföldhöz való kötődés továbbra is erős a 15 és 34 év közötti külhoni magyar fiatalok körében, a válaszadók problématérképén az anyagi és elhelyezkedési nehézségek, valamint az alkohol és a drogok elterjedtsége mellett markánsan jelen van a bizonytalanság és a céltalanság is. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók jelentős része továbbra is tapasztal diszkriminációt mind szülőföldjén, mind az anyaországban (külhoni) magyar származása miatt, illetve körükben a munkavállalási célú migráció Magyarország helyett egyre inkább a nyugati országokba irányul. Kincses Ábel, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke előadásában napjaink demográfiai folyamatait történelmi kontextusba helyezve rámutatott, hogy a teljes termékenységi arányszám csökkenése – súlyosbítva a szülőképes korú nők számának visszaesésével – a nyugati kultúrkör egészét sújtó probléma, amelyen belül a Kárpát-medence helyzete például Dél-Európáéhoz képest kedvezőbbnek tekinthető.
Az előadásokat követő külhoni magyar oktatáspolitikusok kerekasztalán a résztvevők – Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kallós Zoltán, a román oktatási minisztérium államtitkára, Szabó Ödön, a bukaresti parlament képviselője és Tamás Erzsébet, a felvidéki Magyar Szövetség oktatáspolitikusa – ismertették az erdélyi és vajdasági magyar érdekképviselet által elért legfontosabb eredményeket, így a minimális osztálylétszámok terén kiharcolt könnyítéseket. Felvidék kapcsán az alapiskolai hálózat küszöbön álló átalakítása kapcsán a szakminisztériummal folyó egyeztetések állása került terítékre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyes külhoni régiókban szükséges a különböző ágazatok és társadalmi csoportok álláspontjait, szempontjait szintetizáló hosszútávú oktatási stratégiák kidolgozása.
A kerekasztal-beszélgetést követően a Rákóczi Szövetség közel negyedszázados múltra visszatekintő Magyar Iskolaválasztási Programjának eredményeit és kihívásait tekintette át előadásában Sullivan Ferenc, a szervezet kutatási és elemzési vezetője. Az előadás rámutatott, hogy a külhoni magyarok magyar oktatás melletti elköteleződése, a pedagógusok áldozatos munkája és a nemzetpolitikai kezdeményezések együttes eredménye révén Felvidéken, Erdélyben és Vajdaságban, óvodától az általános iskola végéig a magyar gyermekek 85-95 százaléka anyanyelvén tanul a 2024-es Kötelékek családkutatás eredményei szerint.
A rendezvény szakmai programja délután egy demográfiai témájú kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelynek fókuszában a 2010-es évek vége óta tapasztalt születésszám-csökkenés oktatási rendszerekre gyakorolt hatása volt. A beszélgetés résztvevői Barna Gergő kolozsvári szociológus, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője, valamint Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója voltak. A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása szerint a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatása érdekében kiemelten fontos a magyar oktatás vonzerejének további növelése a tárgyi-infrastrukturális ellátottság javítása mellett pedagógiai eszközök és tanórán kívüli lehetőségek lévén is, különösen a növekvő számú vegyes nyelvhasználatú család körében. Rendkívül fontos cél a külhoni magyar ajkú romák oktatási részvételének növelése, a korai iskolaelhagyás visszaszorítása. Pozitív példaként említhető Kárpátalja, ahol a háború okozta demográfiai veszteség ellenére nem került sor tömeges intézménybezárásra, illetve Csángóföld, ahol a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége munkájának köszönhetően olyan településeken is újra meggyökeresedik a csángómagyar nyelv és kultúra, ahol az hosszú évtizedekkel ezelőtt kihalt.
A napot a Rákóczi Szövetség és a Déryné Határtalan Program együttműködése keretében Derzsi György: Szerelmem, Sárdy – Zenés napló egy felvonásában című monodrámája zárta.
A rendezvény harmadik napjának délelőttjén Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a Szülőföldön Magyarul Program lebonyolításáról tartott tájékoztatót. Elhangzott, hogy az idei évben a tavalyihoz hasonló számú, összesen 229 339 kérelem érkezett be az online felületre, amely a folyamatos digitális fejlesztéseknek köszönhetően minden korábbinál gördülékenyebb ügyintézést tett lehetővé. A 2026-ben benyújtott 229 339 kérelem 82,7%-a (189 696) az előző évben benyújtott és elfogadott kérelem megújítása volt. További 39 643 kérelmet újként nyújtottak be a szülők, illetve nagykorú kérelmezők a mipont.hu felületen. Pozitívumként értékelhetjük, hogy – a korábbi évek növekvő tendenciájának folytatásaként – Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján is nőtt a benyújtott hallgatói kérelmek száma, egyre több magyarul tanuló külhoni egyetemista él a támogatás lehetőségével. Csáky Csongor köszönetet mondott a kérelmek elbírálását végző külhoni partnerszervezeteknek az előző évekhez hasonlóan gördülékeny együttműködésért. Ezt követően Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke ismertette a program lebonyolításával kapcsolatos idei tapasztalatokat.
A délelőtti program második szakaszában a Rákóczi Szövetség felvidéki és erdélyi iskolabusz-hálózatával kapcsolatos tapasztalatok megosztására és a jövőbeni tervek, esetleges bővítési irányok ismertetésére került sor. A 2025/2026-os tanévben a Szövetség összesen 61 iskolabusza közel 900, szórványban és a nyelvhatáron élő magyar gyermek ingyenes biztonságos ingázását biztosította a legközelebbi magyar iskoláig. A járművek az előző tanévben több mint egymillió kilométert megtéve összesen 215 települést érintettek nap mint nap, az ingáztatott gyermekek számtalan magyar iskolai osztály és intézmény stabilizálását tették lehetővé az elmúlt négy, illetve három tanévben. A hálózat rugalmassága, a változó lokális sajátosságokhoz való alkalmazkodás képessége révén az igények változása és az iskolahálózatok esetleges szűkülése esetén tovább bővíthető, alakítható.
A rendezvény szakmai programját a külhoni magyar oktatási szakértők kerekasztala zárta Decsi Katalin, a naszvadi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatónője, Jerasz Anikó, a szerb oktatási minisztérium államtitkára, Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke és Pallay Katalin, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem docense részvételével. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a külhoni magyar fiatalok szülőföldön való boldogulásához egyre inkább elengedhetetlen az államnyelv megfelelő szintű ismerete. Ennek érdekében – a magyar érdekképviseleti munka eredményeként – kedvező tantervi változások történtek Romániában és Szerbiában is, melynek eredményeként az államnyelvet hatékonyabb, az idegennyelv-oktatáshoz hasonló módszertannal tanítják a magyar gyermekeknek.
A rendezvényt közös séta zárta a Nemzeti Összetartozás Hídján át a Magyar Kálváriára. Vasárnap délelőtt a résztvevők a város templomaiban vehettek részt szentmisén, illetve istentiszteleten.
