A Rákóczi Szövetség – a koronavírus-járvány időszakát nem számolva – 2016 óta évente meghirdeti a Magyar Diaszpóra Tanács felkérése alapján, a magyar kormány támogatásával megvalósuló Diaszpóra Programját. A kerek évforduló lehetőséget teremt a visszatekintésre, a program eddigi eredményeinek és tapasztalatainak számbavételére. A program egy évtized alatt közel hatezer résztvevőnek, nagy többségében fiataloknak biztosított lehetőséget a magyar nyelvben, kultúrában és hagyományokban való elmélyedésre, identitásuk erősítésére, határokon átívelő barátságokra. A résztvevői visszajelzések egyértelműen pozitívak, a válaszadók gyakorlatilag mindegyike ajánlaná barátainak is a lehetőséget.
A diaszpórában élő 10 és 25 év közötti magyar fiatalokat, valamint a diaszpóraközösségekben tevékenykedő pedagógusokat célzó program 2016 szeptemberében vette kezdetét, akkor még Diaszpóra- és Szórványprogram néven. A program első szakasza 2017 júniusáig tartott, ezt követően a naptári évekhez igazodtak a jelentkezők által választható programidőszakok, amelyek kijelölésekor a Rákóczi Szövetség kifejezetten törekszik arra, hogy az utazás nagyobb nemzeti és egyházi ünnepeinkhez, illetve eseményeinkhez kapcsolódjon.
A program elsődleges célja az indulás óta a Kárpát-medencei magyar történelmet, kultúrát meghatározó hagyományok és épített örökség élményszerű programok útján történő bemutatása mellett a diaszpórában élő magyar fiatalok és Kárpát-medencei társaik közötti kapcsolatok erősítése, az anyaországhoz való kötődés megalapozása, valamint a magyar identitás és nyelvismeret támogatása. Az idei évben a Diaszpóra Program összesen tizenegy, 7-10 napos tanulmányútra tagozódik. 2022 óta a résztvevők számára a programidőszak egy részében lehetőség nyílik a Rákóczi Szövetség nyári összmagyar táboraiba való bekapcsolódásra a sátoraljaújhelyi Rákóczi Táborban, ami tovább erősíti a világ minden sarkából érkező résztvevők, valamint kísérőik és pedagógusaik kapcsolódását Kárpát-medencei társaikhoz, kontinenseken átívelő baráti és szakmai kapcsolatok kialakulásához vezetve.
A programra a Magyar Diaszpóra Tanács szervezetei kaptak és kapnak meghívást. A jelentkezési kvóták meghatározásakor a magyar diaszpóraközösségek földrajzi megoszlásának arányát vesszük figyelembe. A Programra való jelentkezés feltétele, hogy a pályázó legalább egy éve igazoltan aktív résztvevője legyen a helyi magyar közösségekben működő hétvégi iskolák, hagyományőrző és kulturális egyesületek, vallási közösségek munkájának. Kiskorú résztvevők legalább öt fős csoportokban és felnőtt kísérővel, szülői jóváhagyással vehetnek részt a programban. A program során a Rákóczi Szövetség a résztvevők magyarországi tartózkodásával összefüggő valamennyi költséget fedezi, illetve utazási hozzájárulást biztosít. A hozzájárulás mértéke jelenleg az Egyesült Államokból 150 000 Ft, Európából és Izraelből 25 000 Ft, Dél-Amerikából, valamint Ausztráliából és Új-Zélandról 280 000 Ft, Dél-Afrikából 200 000 Ft.
A Diaszpóra Program keretében 2016 őszétől az idei év végéig közel hatezer – a 2026-os jelentkezések tükrében összesen 5 753 – magyar gyökerű gyermek és fiatal utazhatott Magyarországra a világ minden pontjáról. A koronavírus-járvány két éve – 2020, 2021 – nem nyílt lehetőség a program megtartására. Örvendetes módon az utóbbi években a program iránti érdeklődés újbóli növekedését tapasztaltuk, illetve számos dél-amerikai és ázsiai ország magyar szervezetei újonnan kapcsolódtak be a programba, lehetőséget teremtve fiataljaiknak az anyaország megismerésére.
A Diaszpóra Program résztvevőinek megoszlása változatos képet mutat. A résztvevők relatív többsége, 44 százaléka Európából – javarészt a nyugat-európai diaszpórából – érkezett. A program eddig az izraeli magyar diaszpóra közel 300 fiataljának teremtett lehetőséget magyarországi gyökereik felfedezésére. A második legnagyobb csoportot, az összes résztvevő mintegy negyedét az Észak-Amerikából – az Egyesült Államokból és Kanadából – érkezettek alkotják. Közel azonos számban – 15-15 százalék – érkeztek résztvevők Ausztráliából és Új-Zélandról, illetve Latin-Amerikából, elsősorban Argentínából és Brazíliából. Néhány tucatnyi nagyságrendben vettek részt a programban Ázsiában, illetve a Dél-afrikai Köztársaságban élő magyar fiatalok. A programra az idei évben jelentkezők átlagéletkora 22,6 év.
A tavalyi ívben első ízben kérdőíves formában igyekeztünk tájékozódni a Diaszpóra Program megítéléséről, a programmal kapcsolatos véleményekről. A kétnyelvű kérdőívet összesen 223 résztvevő, illetve felnőtt kísérő válaszolta meg. A válaszadók legalább 80-90 százaléka teljes mértékben vagy inkább elégedett volt a programok változatosságával, mennyiségével és minőségével, a szervezők segítőkészségével, az ellátás minőségével, a társasággal, valamint a program meghirdetésével, a jelentkezés folyamatával és az előzetes kommunikációval is. A résztvevők gyakorlatilag mindegyike ajánlaná barátainak is a programot. A program népszerűségét és eredményességét bizonyítja az is, hogy a résztvevők nagy számban válnak visszatérő vendégekké hazánkban, illetve folytatnak később Magyarországon felsőoktatási tanulmányokat a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram keretében.
A kutatás kiterjedt a résztvevők magyar identitással és közösségi élettel kapcsolatos attitűdjeire is. Az eredmények alapján az anyaországgal és a magyar kultúrával élő kapcsolatot ápoló diaszpóraközösségek képe rajzolódik ki, az Egyesült Államoktól Latin-Amerikán át Új-Zélandig. Mindezt hűen tükrözi, hogy a válaszadók több mint kétharmada (70 százalék) számára magyarságuk nagyon, további 28 százalék számára pedig inkább fontos.
A válaszadók egyötöde kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezik, további hattizede (58 százaléka) kettős állampolgár. 17 százalékot tett ki azon válaszadók aránya, akik jelenleg még nem kettős állampolgárok, de érdeklődnek a magyar állampolgárság felvétele iránt. Mindössze tíz fő (a válaszadók kevesebb mint 5 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem érdeklődik a magyar állampolgárság felvétele iránt.
A program résztvevői jellemzően kifejezetten aktív kapcsolatot ápolnak az anyaországgal. Közel egyharmaduk (29 százalék) évente több alkalommal, további bő négytizedük (42 százalék) évente legalább egyszer, 16 százalékuk néhány évente ellátogat Magyarországra. Hozzájuk képest viszonylag kevesebben vannak azok (13 százalék), akik ritkábban járnak Magyarországon vagy korábban egyáltalán nem jártak az anyaországban.
A válaszadók magyar nyelvismerete ennek megfelelően szintén igen magabiztosnak mondható. Szűk felük (48 százalék) anyanyelvi, mintegy negyedük (24 százalék) folyékonyan, további 15 százalékuk társalgási szinten beszéli a nyelvet, míg 10 százalékuk egyszerű dolgokat ki tud fejezni magyarul. Mindössze öt fő válaszolta azt, hogy egyáltalán nem beszéli a nyelvet.
Közel valamennyi válaszadó (94 százalék) családi körben beszéli a magyar nyelvet, de magas a magyar rendezvényeken (74 százalék) és baráti, ismerősi körben (67 százalék) magyarul beszélők aránya is. A résztvevők kereken fele néz vagy hallgat magyar nyelvű műsorokat televízión, rádión vagy streamingplatformokon, közel fele (47 százalék) pedig magyarul olvas könyveket, híreket. Egyharmaduk vesz részt magyar nyelvórákon, ahol gyakorolni tudják a nyelv használatát. Csupán néhány válaszadó jelezte, hogy más, például egyházi keretek között is használja a magyar nyelvet, vagy egyáltalán nincs lehetősége rendszeresen magyarul kommunikálni.
A válaszadók átlagos életkorával is magyarázható, hogy hattizedük legfeljebb három éve vesz részt rendszeresen diaszpórában működő magyar szervezet programjain. Egyenként nagyjából 13 százalékos csoportokat tettek ki azok, akik 3-5 éve, 5-10 éve vagy több mint tíz éve aktívak egy, a diaszpórában működő magyar szervezetben.
A magyar diaszpóraszervezetek által kínált programokon a válaszadók bő egyharmada (37 százalék) havonta átlagosan több alkalommal vesz részt személyesen. 15 százalékuk havonta, 9 százalékuk 2-4 havonta vesz részt a rendezvényeken. Ugyanakkor jelentős, közel 40 százalékos csoportot alkotnak azok, akik – részben a nagy földrajzi távolságok miatt – csupán évi néhány alkalommal vagy ritkábban tudnak személyesen is bekapcsolódni a magyar közösségi tevékenységekbe.
A diaszpórában működő magyar szervezetek programjai közül a vasárnapi iskolák, illetve a magyar nyelvoktatás a legnépszerűbb, a válaszadók több mint fele (55 százaléka) említette, hogy rendszeresen részt vesz ilyen jellegű tevékenységben. A résztvevők fele vesz részt rendszeresen a magyar nemzeti ünnepekhez kapcsolódó eseményeken, megemlékezésen. Néptáncfoglalkozásokon a válaszadók negyede, egyéb hagyományőrző tevékenységekben, például kézműves programokon közel 30 százalékuk vesz részt, míg szűk négytizedük (38 százalék) nyilatkozott úgy, hogy egyéb kulturális magyar kulturális tevékenységekben vesz részt, például kiállításokat, koncerteket látogat. A résztvevők 28 százaléka említette, hogy részt vesz a magyar szervezete által kínált kirándulásokon, csoportos utazásokon, táborozásokon. Szintén jelentős azok aránya, akik hitéleti, egyházi programokon vesznek részt (28 százalék), illetve a cserkészetben aktívak (20 százalék).
A résztvevőket arról is megkérdeztük, hogy milyen, a közösségükben jelenleg nem rendelkezésre álló tevékenységben vennének részt szívesen. A legtöbben itt a néptáncfoglalkozásokat, népzenei programokat említették, de sokan látnának szívesen sportrendezvényeket, magyar nyelvű színházi előadásokat, cserkészprogramokat és nyári táborokat, valamint egyéb közösségi eseményeket is.