A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a közelmúltban tette elérhetővé a 2025-es évre vonatkozó részletes népmozgalmi adatokat, így többek között az élveszületések számát és bevallott nemzetiség szerinti megoszlását. Az adatok alapján elmondható, hogy az ötödik éve folyamatosan és gyorsuló ütemben csökkenő születésszám mellett történelmi mélypontra jutott a nyers születési arányszám is az országban. 2010-ben még 60 599, 2023-ban 48 788, 2024-ben 46 241, tavaly mindössze 42 019 gyermek született Szlovákiában. Ezzel párhuzamosan a magyar születések száma – az előző két év pozitívabb adatait követően – háromezer alá csökkent, ami alacsonyabb a 2019 és 2022 közötti mélypontnál is. A magyar születések aránya az összes születésen belül ugyanakkor stabil, sőt kedvezőbb is a korábbi évek átlagánál.
Szlovákiában 1970-es évek közepén még évi százezer körüli születésszám 1993-ra, az ország függetlenségének évére mintegy negyedével esett vissza, majd az ezredforduló utáni években tapasztalt, évi ötvenezer születést alig meghaladó mélypont után ismét növekedésnek indult. A születések száma 2009 és 2011 között meghaladta a hatvanezret, majd az évtized hátralévő részében 55 ezer és 58 ezer között stabilizálódott. Az utóbbi néhány évben tapasztalható jelentős visszaesés egyértelműen a szülőképes korú nők számának csökkenése (az 1990-es évek elején-közepén tapasztalható drasztikus születésszám-csökkenés miatt), illetve a koronavírus-járvány utóhatásai, majd az orosz-ukrán háború miatti egzisztenciális bizonytalanság következménye. Emellett az országban európai viszonylatban is komoly problémát jelent a családalapítás előtt álló fiatalokat érintő agyelszívás, a csehországi és nyugat-európai egyetemek és munkalehetőségek vonzereje. Mindez azzal jár, hogy a koronavírus-járvány időszakát leszámítva hosszabb távon stagnáló halálozási adatok mellett, az egyébként enyhén pozitív migrációs mérleg ellenére is csökkenésnek indul, illetve európai összevetésben is kiemelkedő mértékben öregedik az ország népessége, ami jelentős strukturális változásokat vetít előre a társadalmi ellátórendszerekben és az oktatásban is.
A magyar nemzetiségű népesség öregedő korfáját jelzi, hogy a 2021-es népszámláláson magukat elsődlegesen magyarnak vallók arányához (7,75 százalék) képest a magyar nemzetiségűként nyilvántartott újszülöttek, illetve gyermekkorú népesség aránya alacsonyabb. 2018 és 2022 között az összes született gyermek 5,8-6,1 százalékát regisztrálták magyar nemzetiségűként; ez az arány 2023-ban 7,2 százalék, 2024-ben 7,3 százalék, 2025-ben 6,98 százalék volt, azaz pozitív elmozdulás történt a koronavírus-járványt megelőző időszakhoz képest.
A 2023-as és 2024-es évben kedvező fejlemény volt, hogy a magyar születésszámok alakulása az országosan tapasztalható folyamatos csökkenés ellenére magasabb volt a 2019 és 2022 közötti demográfiai mélypontnál. Tavaly ez a tendencia visszájára fordult, összesen 2933, az anyakönyvi hivatalok által magyar nemzetiségűként regisztrált gyermek született Szlovákiában, ami mintegy kétszáz újszülöttel alacsonyabb a koronavírus-járványt követő, 2022-es mélypontnál. Fontos megemlíteni, hogy a magyar nemzetiségűként regisztrált születések éves száma a magyar ajkú roma újszülöttek túlnyomó többségét is tartalmazza. A roma származású magyar iskolakezdők arányából arra következtethetünk, hogy a magyar nemzetiségűként regisztrált születések bő egyharmada lehet magyar ajkú roma gyermek. Ez az arány az elmúlt két évtizedben nagyjából stabilnak tekinthető, nem növekszik robbanásszerűen a romák aránya a magyar ajkú felvidéki népességen belül.
A magyar születésszámok járásonkénti megoszlása tekintetében elmondható, hogy 2024-ről 2025-re számottevő növekedés egyedül a Szenci, a Galántai és a Nagyrőcei járásban volt tapasztalható, míg Pozsony, Kassa és a Lévai járás esetében stagnálásról beszélhetünk. A korábbi évek stabilitásához képest feltűnően éles visszaesés figyelhető meg a magyar születésszámokban a nyugati tömbterületeken – a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásokban –, illetve a Bodrogközben is. Jelentős a csökkenés mértéke a magyar ajkú romák által nagy számban lakott járások többségében, így a Losonci, a Rimaszombati, a Rozsnyói és a Nagymihályi járásban is. Az intézmények fenntartásához szükséges gyermekszám tekintetben leginkább létszámérzékeny peremterületen változatos a születésszámok alakulása: Pozsonyban és a Szenci járásban pozitív tendenciákat figyelhetünk meg, a Nagykürtösi járásban csökkenő irányú, Kassán és Zoboralján egyenetlen hullámzás figyelhető meg.
Korábbi írásunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a demográfiai prognózisok szerint a 2010-es évek első feléhez képest várhatóan jelentősen alacsonyabb szinten fog stabilizálódni a magyar születések száma Szlovákiában. A magyar óvodások számában a 2019 és 2022 közötti alacsony születésszámok eddig nem eredményeztek csökkenést, mivel a demográfiai hullámvölgyet ellensúlyozta a kötelező óvodalátogatás lépcsőzetes bevezetése, illetve a magyar intézményválasztást ösztönző programok. Az alapiskolai hálózat előkészítés alatt álló optimalizációja kapcsán ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a felvidéki magyar alapiskolások száma a következő években várhatóan mintegy 10 százalékkal csökkenni fog. E tendencia része, hogy 2024-hez képest tavaly nagyságrendileg kétszázzal, 2026-ban nagyjából háromszázzal kevesebb magyar gyermek válik iskolakötelessé, azaz idén a magyar iskolakezdők számának további csökkenése várható. A jelenlegi demográfiai kilátások tükrében továbbra is különösen fontos, hogy az iskolarendszer optimalizációja minden esetben a magyar képviselet, a helyi közösségek és a szakma minél széleskörűbb bevonásával történjen, hogy a jövőben is minden felvidéki magyar gyermek anyanyelvén tanulhasson.